A karácsony szimbóluma nem feltétlenül csak a karácsonyi csillag

A magyal(Ilex) biztosan már nálunk istalálkoztatok vele . Ez egy cserje vagy fa, amely számos kontinens vadonban nő, jellegzetes zöld-fehér vagy zöld, fogazott levelekkel és piros bogyókkal. A mi vidékünkön természetes állományban nem fordul elő, itt csak a tenyésztett fajtái nőnek. Csehországban leggyakrabban ahegyeslevelű magyalat(Ilex aquifolium) termesztik, ritkábban pedig a fürtös magyalat (Ilex verticillata), amelyet a bőséges termés jellemez.

A magyalok félárnyékos és árnyékos helyeken érzik jól magukat, a téli naptól védett helyet és savas, humuszos talajt igényelnek. Ahhoz, hogy a növény virágozzon és termést hozzon, mindig hím és nőstény példányt is ültetnünk kell.

Figyelem – a magyal termései mérgezőek , ezért mind a kertben, mind a karácsonyi díszekben óvatosan kell bánni velük, és távol tartani őket a gyermekektől és az állatoktól. Karácsonyi szimbólumként széles körben használják Amerikában és Angliában.

Díszítő értéke miatt már az ókori rómaiak is használták a magyalat díszítésként a nagyszabású ünnepségeken – a szaturnáliákon. A legenda szerint a téli napfordulókor sötétben, a szabad természetben rituálisan leszedett magyal védelmet nyújtott a gonosz szellemek, a betegségek, a káros varázslatok és a mérgek ellen.
Egy másik legenda szerint Krisztus töviskoronáját szimbolizálja, vörös bogyói pedig Krisztus vérének cseppjeit.
Manapság a magyal a boldogság, az egészség és az öröm szimbóluma, része az adventi és karácsonyi koszorúknak és füzéreknek, az ablakra akasztott magyalágacska megvédi az otthont a gonosz erők hatásától, ezért egész évben ott marad.

A hóvirág (Helleborus) is gyakran megjelenik kertjeinkben; ezt a télen és kora tavasszal virágzó évelő növényt ismerik. Eredetileg Európából származik. A nedvesebb, kedvező élőhelyeket kedveli, általában karácsonykor nyílik ki, és tavaszig virágzik. Nálunk a fekete hóvirág (Helleborus niger), a lila hóvirág (Helleborus purpurascens) és a zöld hóvirág (Helleborus viridis) fajtáit termesztik.
A növények mérgezőek, glikozidokat tartalmaznak; régen a népi gyógyászatban szívbetegségek, bőrkiütések kezelésére, valamint mentális zavarok enyhítésére használták őket. Belső terek díszítésekor helyezze el gyermekek és háziállatok elérhetetlenségében. Különösen Angliában, Franciaországban és Németországban népszerű. Németországban „Weinachtsrose”-nak, Franciaországban „Rose de Noël”-nek, Angliában pedig „Christmas Rose”-nak hívják.

A hóvirághoz egy legenda kapcsolódik, amely szerint egy pásztorlány, aki Betlehembe zarándokolt az újszülött Jézus jászolához, nem hozott ajándékot a kisgyermeknek, ezért útközben virágot keresett, és meglátta, ahogy a csillag sugarai a hóvirág virágaira hullnak.

Az örökzöld, kúszó növény a borostyán (Hedera), amely Európában, Közép- és Dél-Ázsiában, Észak-Amerikában és Északnyugat-Afrikában nő. Kevés igényű,nedves és szárazabb helyeken egyaránt jól érzi magát, indáival a fatörzseket, falakat és más magasabb helyeket fonja körül. Főként az angol nyelvű országokban szorosan kapcsolódik a karácsonyhoz, ahol más növényekkel együtt díszítő csokrokba és koszorúkba szőik, de készítenek kizárólag borostyánból álló koszorúkat is, amelyeket főként ajtókra és a lépcsőház körüli falakra akasztanak. A borostyán állítólag megvéd a gonosz erőktől, és a ház bejáratához felakasztva megakadályozza a gonosz szellemek behatolását; emellett a hűséget és a kitartást is szimbolizálja, valószínűleg azért, mert rossz körülmények között is képes növekedni, és nehezen eltávolítható.

Új-Zélandon a karácsonyta karcsú vasfa(Metrosideros excelsa)uralja, egy nagyon szokatlan karácsonyfa. A maori nyelvjárásban pohutukawának hívják, de „karácsonyfának” is nevezik. Ez egy endemikus, örökzöld fa, amely akár húsz méter magasra is megnőhet. Karácsonykor nagy, karminvörös virágokkal borul.