Vadparadicsom – hogyan kell termeszteni őket

A vadparadicsomok ellenállnak a gyümölcsös zöldségek betegségeinek, és megőrzik eredeti megjelenésüket és ízüket. Mielőtt a vadparadicsomot nemesítették volna, kerek, piros vagy sárga termései voltak, méretük a ribizlitől a cseresznyéig terjedt. A növény latin neve„Solanum pimpinellifolium”. Az őshonos paradicsomfajok növényei még mindig megtalálhatók Ecuadorban és Peruban a vadonban. A termések lédúsak, jellegzetes paradicsom ízzel és illattal rendelkeznek.

A palántákat ugyanúgy előnevelhetjük, mint a hagyományos paradicsom esetében. Előnevelés nélkül később érnek be a termések.

A magokat márciusban vetjük el, komposzttal kevert talajba (1:1 arányban). A csírázáshoz 28–30 °C-os hőmérsékletre van szükség. Az előnevelt palántákat a fagyok elmúltával ültetjük ki a szabadba. Napos helyet választunk, és elegendő teret hagyunk a növényeknek. A növények szélességben nőnek és erősen elágaznak (egy növény akár 4 m² területet is elfoglalhat), egymásba fonódnak, és nem ritkán áthatolhatatlan bozótot alkotnak. A bokrokat nem metszjük vissza, mert minél többet metszünk, annál jobban szétterjednek. Jól termeszthetők a második sorban; minél jobban trágyázott a talaj, annál kevesebbet teremnek, viszont annál bujabban növekednek. Mivel a növényeket nem támadják meg gombás betegségek, nem kell tartani a bőséges öntözéstől, sem a levelek esetleges permetezésétől.

A gyümölcsök augusztus elejétől érnek, és az első fagyokig szüretelhetjük őket. Fürtökben nőnek, ezért szüreteléskor egyszerűen levágjuk az egész szárat.

Egy növényről évente több száz édes termést szüretelhetünk. A paradicsom frissen a legjobb, de bazsalikommal ízesített vegyes salátákban is remekül ízlik. Száríthatjuk vagy konzerválhatjuk is. A túlérett termések maguktól felrepednek és magot hullatnak, így egy helyen a következő évben is kihajthatnak a paradicsomok.

A hagyományos paradicsommal szemben termesztésüknek vitathatatlan előnyei vannak:

– ellenállnak a burgonyapótlónak

– nem igényelnek nagy gondozást

– kiváló, édes ízük van

– ellenállnak az alacsony és a magas hőmérsékletnek egyaránt

– még a legcsapadékosabb évben is termelnek

– edényben is termeszthetők