Liliomfarkú keskenylevelű Bungei - Eremurus - liliomfarkú gumók - 1 db

A liliomfarkú növény termesztése meglehetősen igényes. Természetes környezetében hozzászokott a közvetlen napfényhez, a szárazsághoz, télen pedig a hótakaróhoz, tavasszal pedig a megfelelő nedvességhez. Ezeket a feltételeket a kertben történő termesztés során is biztosítani kell számára, különben a növény nem fog jól fejlődni. 

A gumókat nyáron vagy ősszel ültetik, leginkább szeptemberben. Fontos előkészíteni egy min. 30 cm mély gödröt, és jó vízelvezetéssel ellátni, ami az egészséges növekedés alapja. Az aljára homokot teszünk, a hagyma köré vízáteresztő talajt, majd a felszínt ismét homokkal fedjük be. A talaj kiválasztása nagyon fontos, különösen ügyelni kell a talaj vízáteresztő képességére, ami nem tartja meg a nedvességet. Kerüljük a tőzeget vagy az agyagot. Inkább könnyebb talajokat válasszunk. A növény fejlődése szempontjából a száraz tél a legfontosabb, ezért a növények körüli területet télen lombbal vagy fenyőágakkal érdemes befedni. Válasszunk napos helyet, ahol nincsenek fák vagy bokrok árnyékolva.

Tavasszal a növény több vizet igényel, amit természetes körülmények között az olvadó hóból nyer. Ebben az időszakban gyors növekedés következik be, hosszú szárak és gazdag virágzat jelenik meg. Nyári hónapokban viszont biztosítsunk szárazságot a növénynek.

A növényeket több évig is a helyükön hagyhatjuk. 2–6 év után a növényt a visszahúzódás után vegyük ki, a hagymákat osszuk szét, és szeptemberben újra ültessük el. A növények ezzel jelentősen megerősödnek. A növények osztásakor legyünk nagyon óvatosak, a gumók törékenyek, és ha a fő hajtások megsérülnek, mások nem nőnek, és a növény elpusztul.