A jerikói rózsa – a csillaggal és a kaktusszal együtt – egyes országokban a karácsonyi időszak szimbólumai közé tartozik

Nálunk nem túl ismert, de nem feltétlenül csak karácsonykor díszítheti az asztalt. Karácsonyi díszként egyes országokban már több száz éve méltó helyet foglal el. Egy legenda szerint Szűz Mária ajándékozta a jerikói rózsát hálából az egyiptomi menekülés során nyújtott segítségért. A kinyílt rózsa tehát a kinyújtott, barátságos kezeket szimbolizálja (más néven: Szűz Mária kezei), azonban inkább az újjászületés szimbólumaként használják , vagyis a család újraegyesülését a karácsonyi asztalnál.

Dekorációként azonban egész évben használható. Állítólag néha még a szervezet víztelenítésére vagy különböző vudu rituálék során is alkalmazzák. A fantáziának nincs határa – el lehet benne rejteni például egy eljegyzési gyűrűt, de egyszerűen csak örömet szerezhet egzotikus szépségével. 

Más néven Jericho-rózsa vagy Feltámadás-rózsa néven is ismerik. Eredetileg Közép-Amerika és Kelet száraz, barátságtalan területeiről származik. Otthon a növény ugyanúgy viselkedik, mint szülőföldjén.

A sivatagi körülmények között a vízhiány mindennapos jelenség – a rózsát a szél sodorja a pusztán át, amíg valamibe nem ütközik. Amikor ez megtörténik, a rózsa kihajtja gyökereit, elkezdi felszívni a vizet, és teljes szépségében kinyílik. Amikor a nedvességet kimeríti, újra összegömbölyödik, és hagyja, hogy a szél tovább sodorja. Ez évtizedeken át ismétlődik. Jerikói rózsákat találtak az egyiptomi fáraók sírjaiban is; több mint 4000 évesek voltak, és egyesek szerint még mindig életképesek voltak.

A rózsa gondozása nagyon egyszerű, és mindenki képes rá – vegyen egy tányért vagy tálat, töltse meg vízzel, és tegye bele a rózsát. Gyakorlatilag pár perc múlva már láthatók az első életjelek, a teljes felébredésre körülbelül 24 óra múlva kerül sor, amely után a rózsa egyszerűen lenyűgözően fog kinézni. Miután a rózsa teljesen kinyílt, öntsük ki a tányérból a felesleges vizet, és csak annyit hagyjunk benne, hogy a gyökerek víz alatt legyenek. Így hagyjuk a rózsát néhány napig – legfeljebb 9 napig ajánlott –, majd ismét hagyjuk megszáradni, és néhány hétig pihenni. Ezt a folyamatot újra és újra megismételhetjük.

A kibontakozás után egy nagyon kellemes illat is kíséri a folyamatot. Tudományosan ez még nem bizonyított, de egyesek szerint ez az illat segíthet a légúti problémák enyhítésében.

"