Az Alpokból származó évelő növény, a hóvirág

A ranunculaceae család összesen körülbelül 20 virágos lágyszárú növényt tartalmaz, amelyek többnyire évelők és többségük mérgező, mivel a ranunculaceae családba tartoznak. Szinte az összes helleborus (Helleborus) őshazája Európa. Nagyon szépek, kora tavasszal virágoznak, finom illatuk van, és termesztésük nem igényel nagy gondozást. Gyakran előfordul, hogy még a késői havazás ellenére is utat törnek maguknak a napfény felé. Viráguk öt sziromból áll. Oroszországban nagyon találóan „moroznik”-nak hívják őket, mivel még a tél sem ijeszti el őket.

A növények 25–40 cm magasra nőnek, leveleik bőrszerűek, sötétzöld színűek. Ha decemberben meleg az idő, az első virágok megjelennek a növényeken, és áprilisig kitartanak. Számos különböző hibridet tenyésztettek ki különböző fajok keresztezésével; a virágok lehetnek sárgászöldek, szürkésrózsaszínűek, rózsaszínűek, lilák, sőt sötétlila színűek is. A virágok vágott virágként és virágkompozíciókhoz is alkalmasak. A hóvirág sűrű, erős tövekben nő, levelei nagyon díszesek, és akkor is vonzó, ha éppen nem virágzik. Félárnyékba vagy árnyékba ültetjük. Szereti a nedvesebb, jól vízáteresztő, humuszos talajt.A talaj ne száradjon ki, a virágzást trágyázással támogatjuk. Alevirágzott virágokat eltávolítjuk. A hóvirág teljesen fagyálló. De mérgező, erre figyeljünk. A növény nem szereti a túl gyakori átültetést; ha mégis át kell ültetni, kesztyűt kell viselni, mert a összetört levél egyes embereknél allergiás bőrreakciót okozhat.

Ültethetjük sziklakertbe,évelőágyásokba, akár önálló csoportként is; jól mutat a Primula, Vinca, Brunnera és hasonló nemzetségű növényekkel kombinálva. Nagyobbvirágcserepek bevagy más edények be is ültethető, amelyeket ősszel erkélyekre és teraszokra helyezünk.