Készítsen saját műtrágyát, így megszabadulhat a rengeteg kerti és konyhai hulladéktól

A komposzt az ideális trágya, amely többek között növeli a növények kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Nem kerül semmibe, csupán egy kis munkát igényel, és még a kertből és a konyhából származó hulladékok nagy részétől is megszabadulhat. Mire van szüksége? Főként türelemre, a komposztnak ugyanis elegendő ideig kell érnie, csak ezután növeli a talaj termékenységét és minőségét.

A „komposzt” szó a latin kompositum szóból származik, ami összetételt, összeállítást jelent – és valóban az összetétel a legfontosabb. Szinte minden szerves anyagot lehet komposztálni, fontos azonban a szén és a nitrogén közötti összarány. Ha túl sok szén van a komposztban (azaz sok szalma, papír, fadarabok, fűrészpor), a folyamatok lelassulnak, CO2 szivárog ki, és tőzegesedés lép fel; ellenkezőleg, nitrogénfelesleg (konyhai hulladék, fű) esetén rothadás lép fel, és ammónia szivárog ki.

Mit nem szabad elfelejtenie betartani?

Adjunk talajt a komposzthoz. Kis mennyiségű talaj hozzáadása, körülbelül 10%-ig, felgyorsítja az átalakulási folyamatokat. Vigyázat, nagyobb mennyiség lassítaná a bomlási folyamatokat. A komposztban meg kell őrizni az optimális nedvességtartalmat, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsük az éréshez. Ne felejtsük el a komposztot a naptól védeni. Ha a komposztban lévő anyag túl száraz, a mikroorganizmusok nyugalmi állapotba kerülnek, és az átalakulás leáll (a száraz komposztot vízzel vagy pl. gyógynövényes erjesztékkel – jíchával – nedvesíthetjük). Ha viszont túl nedves, kevés a levegő benne, és az aerob folyamatok helyett az anaerob rothadás dominál (ha túlnedvesedés veszélye áll fenn, takaróval megakadályozzuk a víz bejutását). A komposztba különböző anyagokat adunk és keverünk össze, amelyeket előzetesen apróra törünk; a finoman felaprított anyagok gyorsabban alakulnak át komposzttá. Az éretlen komposztot átkeverjük. Az anyagok átalakulását baktériumos indítóval gyorsíthatjuk (ez boltokban kapható, de ugyanúgy használható például csalán-, csontfű-, gyöngyvirág- vagy akár baromfi-trágya-kivonat is).

Mit lehet a komposztba adni?

A komposztálásra alkalmas anyagok közé tartozik a levágott fű, amelyet célszerű előzetesen kiszárítani, ha nincs más anyagunk a keveréshez. A gallyak és az aljnövényzet a komposzt alapozásakor alsó rétegként szolgálnak, mivel lehetővé teszik a levegő bejutását. Ezeket azonban fel kell aprítani, vagy legalábbis 5 cm-nél kisebb darabokra kell vágni. A leveleket célszerű először külön halomban erjeszteni, mivel a különböző fajták eltérő ideig bomlanak. Az erjedés után keverjük hozzá a földet és a régi komposztot. A gyepdarabokat a legjobb külön komposztálni: rétegezzük őket a gyökerekkel felfelé, majd keverjük össze a többi komposzttal.

A kávézac a földigiliszták kedvenc csemegéje, amelyek nagyon hasznosak a komposzt számára. A nyomtatás nélküli fa- és kartonhámot előzetesen széttépjük és megnedvesítjük. A gyomokat csak virágzás előtt szabad hozzáadni, mivel a magok elpusztítása a komposztban nem 100%-osan hatékony. Ami a fahamut illeti, azt legfeljebb 3–5 kg/m² mennyiségben adjuk hozzá, a barna- és feketeszénből származó hamut pedig jobb, ha egyáltalán nem adjuk hozzá, mivel az jelentős mennyiségű nehézfémet tartalmaz.