Liliomfarkú Kleopátra - Eremurus - liliomfarkú gumók - 1 db

A liliomfarkú növény termesztése meglehetősen igényes. Természetes környezetében hozzászokott a közvetlen napfényhez, szárazsághoz, télen pedig a hóborításhoz, tavasszal pedig a megfelelő nedvességhez. Ezeket a feltételeket a kertben való termesztés során is biztosítani kell számára, különben a növény nem fog jól fejlődni. 

A gumókat nyáron vagy ősszel ültetik, leginkább szeptemberben. Fontos előkészíteni egy legalább 30 cm mély gödröt, és ellátni jó vízelvezetéssel, ami az egészséges növekedés alapja. Az aljára homokot tesznek, a hagyma köré vízáteresztő talajt, majd a felszínt ismét homokkal borítják. A talaj kiválasztása nagyon fontos, különösen ügyelni kell a talaj vízáteresztő képességére, amely nem tartja meg a nedvességet. Kerülje a tőzeget vagy az agyagot. Inkább könnyebb talajokat válasszon. A növény fejlődése szempontjából a téli szárazság a legfontosabb, ezért a növények körüli területet télen lombbal vagy fenyőágakkal kell borítani. Válasszon napos helyet, amelyet nem árnyékolnak fák vagy bokrok, és védett a széltől.

Tavasszal a növény több vizet igényel, amit természetes körülmények között az olvadó hóból nyer. Ebben az időszakban gyors növekedés következik be, hosszú szárak és gazdag virágzat jelenik meg. Nyári hónapokban viszont biztosítson szárazságot a növénynek.

A növényeket több évig is a helyükön hagyhatja. 2–6 év után a növényt a visszahúzódás után vegye ki, a hagymákat ossza szét, és ismét szeptemberben ültesse el. A növények ezáltal jelentősen megerősödnek. A növények osztásakor legyen nagyon óvatos, a gumók törékenyek, és ha a fő hajtások megsérülnek, mások nem nőnek, és a növény elpusztul.