A levendula mámorító illata

A gyógylevendula nem csupán gyönyörű gyógynövény, hanem rendkívül sokoldalúan felhasználható is. Gyönyörű illata miatt termesztjük, gyógyhatású, és az ételeknek jellegzetes ízt kölcsönöz. Ráadásul a háztartásokban és a kertekben is segít elriasztani bizonyos kártevőket.

A levendulát a lábúrófélék családjába soroljuk. Ez egy örökzöld cserje, keskeny, szürkés levelekkel és lila virágokkal. Számos fajtát tenyésztettek ki azonban, különböző színváltozatokkal. A levendula virágainak színe így lehet fehér, kék, de akár rózsaszín is. Magassága 50–60 cm, virágzási ideje júliustól augusztusig tart. A gyógyászatban a hajtásait, leveleit és virágait egyaránt használják.

„A levendula az egyik legnépszerűbb gyógynövény. Nemcsak szépségével és illatával, hanem titokzatos gyógyító erejével is vonzza az embereket.”

Termesztése nem nehéz. Inkább a homokos, vízáteresztő, semleges vagy lúgos talajt kedveli, napos helyre van szüksége. Ne öntözzük túl, erre vigyázzunk! Különleges tápanyagokat sem kell a talajba juttatni. Elviseli a közvetlen napfényt – minél több napfényt kap, annál illatosabbak lesznek a virágai. A virágzás után levágjuk a növényeket. Tavasszal is visszavágjuk őket, hogy a növény bokros legyen és szépen elágazódjon. Az egész növény hosszának 1/3-át vágjuk le. Azonban ne vágjunk már elfaodott szárakig, mert akkor a növény elpusztulhat.

Télen a levendulát tűlevelű ágakkal takarjuk be. Egyes fajok azonban egyáltalán nem fagyállóak. A levendula magvakkal, a tövek szétosztásával vagy az egynyári növények hajtásainak dugványozásával szaporítható.

Anövényeketfelhasználhatjuk levéltetvek vagy hangyák elriasztására is, például úgy, hogy a virágágyások közé ültetjük őket. Hasonló módon védhetjük a káposzta és más káposztafélék ültetvényeit is. A levendula illata elfedi a káposzta szagát, és ezzel megtévesztjük a káposztalevél-fehérlepkéket. Elég néhány növény a virágágyás szélén. Otthon illatos zsákocskákat vagy levendulacsomókat használhatunk. A szekrényben megvédi a fehérneműt a molyoktól, és a legyek ellen is segít.

A levendula virágai1–3% illóolajat tartalmaznak (főként linalil-acetátot, továbbá borneolt, izoborneolt, geraniolt, lonalolt, cineolt, kámfort és egyéb összetevőket), valamint körülbelül 12% tannint, továbbá tanninokat, antocianinokat, keserűanyagokat és gyantákat. A zöld részekben több a tannin, de kevesebb az illóolaj. Leggyakrabban főzet vagy tinktúra formájában használjuk. A benne található anyagok gátolják a baktériumok szaporodását, enyhén nyugtató hatással vannak a központi idegrendszerre, kissé csökkentik a vérnyomást, jól beváltak gyomorgörcsök esetén és a lábadozás során is, enyhén vizelethajtó hatásúak, és szabályozzák a bélműködést puffadás és hasmenés esetén, valamint serkentik a hasnyálmirigy enzimtermelését. Külsőleg kenőcsök összetevőjeként alkalmazzák ideggyulladások, reuma vagy köszvény esetén (illóolaja elősegíti a bőr vérkeringését), fürdőkben pedig nehezen gyógyuló sebek kezelésére használható. A párna alá helyezett, szárított levendulával töltött tasak, vagy a párnára csepegtetett néhány csepp olaj állítólag elősegíti a nyugodt alvást.