Sárgarépa – melyik fajtákat érdemes vetni, és hogyan kell termeszteni?
A vetőborsó(Pisum sativum) a hüvelyesek családjába tartozó egynyári kúszónövény; nálunk leggyakrabban a húsos borsót és a cukorborsót termesztik . Mi a különbség közöttük?
Húsos borsó – a hüvelyekből az éretlen magokat szedik ki, amelyeket főként konzervekhez és fagyasztott zöldségkeverékekhez használnak, de közvetlen fogyasztásra, salátákba, levesekbe stb. is.
Cukorborsó – az éretlen, édes és ropogós, lapos hüvelyeknek nincs belső pergamenhártyájuk, így egészben is fogyaszthatók. A borsó a legrégebbi termesztett növények közé tartozik, eredetileg a Földközi-tenger keleti részéről származik, de manapság az egész mérsékelt éghajlati övezetben nagy mennyiségben termesztik.
Nagyon korai fajta, körülbelül 10 cm hosszú hüvelyekkel, amelyekben 10–12 nagy, lédús mag található. Magassága 60–80 cm, a növények erősek, dús lombozatúak, világoszöld levelekkel.
Késői fajta, amely 80 cm magasra nő, a hüvelyek 8–9 közepesen zöld színű magot tartalmaznak. Közvetlen fogyasztásra szánják.
Közepesen korai, klasszikus fajta, fehér virágokkal és lapos, törékeny hüvelyekkel, amelyeket egészben fogyasztanak. Főzésre és pácolásra egyaránt alkalmas.
Félkésői fajta, 60 cm magasra nő; a 9–10 cm hosszú, nagy, lapos hüvelyeket éretlen magokkal együtt egészben fogyasztják, nyersen vagy főzve, köretként. Nagyon édes ízük jellemzi őket.
A borsó nem túl igényes a talajra, a közepes és könnyebb, gyommentes talajokat részesíti előnyben. Jól tűri a hideget, ezért már márciusban is elvethetjük. A borsót fenyegető betegségek közé tartozik az antraknózis, barna foltosság, a száraz gyökérrothadás, a penész és a lisztharmat, ezért minőségi vetőmagot használunk, amelyet beáztatunk, vagy biológiai készítményekkel beoltunk, amelyek természetes védelmet nyújtanak a borsónak a kórokozó gombák ellen.
A borsót mélyebbre kell vetni; a fekvő borsót 25–30 cm-es sortávolságra vetjük, a sorokban egyenként 3–5 cm-es távolságra, 4–5 cm mélységbe, a kúszó fajták magjait 3–4 magból álló fészkekbe vetjük, 4–5 cm mélyre, és a fészkeket 10–15 cm-re helyezzük egymástól. A kúszó fajták számára támasztékot kell készítenünk. A betakarítást fokozatos vetéssel meghosszabbíthatjuk. Hosszantartó szárazság esetén bőségesen öntözzük. Ugyanazon a parcellán 4 év után termeszthetjük a borsót, de inkább a hatéves ciklus ajánlott.
A borsó az egyik legegészségesebb zöldség. Nagy mennyiségű vitamint (főként a B-csoportból) és ásványi anyagokat tartalmaz, mint például káliumot, foszfort, magnéziumot, rezet és kalciumot, valamint C-vitamint, amely a legfontosabb antioxidáns, és jelentős mennyiségű karotint (provitamin A) is. Emellett magas a lecitin-tartalma, amely képes feloldani a vérben a koleszterint és az egészségre káros zsírokat. Gazdag növényi fehérje- és rostforrás.
Sáfrány
Krókuszok
Tulipánok