Kínai goji – egy csoda a kertedben

A kínai goji(Lycium chinense) számos gyógyhatással rendelkező növény, amely – amint a neve is sugallja – Ázsiából származik. Botanikai szempontból a padlizsánfélék (Solanaceae) családjába tartozik, hasonlóan a számunkra jól ismert paradicsomhoz, paprikához vagy burgonyához. Ezekkel ellentétben azonban a kínai goji-cserje ugyan lombhullató, de évelő, tüskés cserje, amely akár 3 méter magasra is megnő. Gyümölcsei, amelyeketgoji-nakis neveznek, megjelenésükben hasonlítanak a csipkebogyóra, csak kissé kisebbek.

Állítólag a goji a bolygónkon található legegészségesebb gyümölcs, ami mindenképpen megér egy próbát. A kínai goji bogyók fogyasztásának az emberi szervezetre gyakorolt leggyakrabban emlegetett jótékony hatásai közé tartozik: az öregedés lassítása és a szervezet védekező képességének növelése, a látás javítása, valamint a vérnyomás csökkentése. Jótékony hatással van továbbá a vese és a máj működésére, valamint a vörösvérsejtek képződésére, segít a bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésében, és nem utolsósorban a goji fogyasztásával megtisztítható a szervezet a káros anyagoktól, amelyek a környező szennyezett környezetből, nem megfelelő ételek, alkohol stb. fogyasztása révén jutnak be a szervezetünkbe. Előnyös tulajdonságai miatt az ázsiai országokban a gojit gyakran a halhatatlanság gyümölcsének nevezik.

A magokat márciusban vagy áprilisbanközvetlenül a szabadföldi állomásra vetjük, vagy előnevelhetjük a palántákat. Mindenesetre a goji magokat sekélyen, a vízáteresztő szubsztrátum felszíne alá vetjük. A szubsztrátumot nedvesen tartjuk, pl. permetezéssel.Otthona veteményt szobahőmérsékletenhagyjuk. A palántákat két-három éves korukban ültetjük ki.

A kínai goji bogyókörülbelül 8-as pH-értékű talajt igényel.A goji bokrokmeglehetősen elágazóak, ezért körülöttük szabad teret hagyunk. Ha több növényt ültetünk, a soron belül 1–1,5 m-es, a sorok között pedig 2–2,5 m-es távolságot választhatunk. A palánták ültetésekor célszerű érett trágyát vagy – még jobb – komposztot tenni az ültetőgödörbe. A növények körül ne nőjön gyom, ezért a növények közelében lévő talajt laza állapotban tartjuk, vagy mulcsozó kéreggel borítjuk.
A kínai fekete szeder termesztéséhez napos helyet válasszunk, azonban a gyökereknek árnyékban kell lenniük. Emiatt, valamint azért is, mert a kövek éjszaka sugározzák a nap folyamán felvett hőt, célszerű köveket elhelyezni a növény környékén. A kínai fekete szeder szülőföldjén is köves talajhoz van szokva, és a kövek a gyomnövekedést is korlátozhatják (főleg mulccsal együtt). A kínai fekete szeder gond nélkül telel át – a mi éghajlati viszonyaink között nincs szükség különleges téli előkészületekre.
Ha a növényt a termései miatt termesztjük (használható csúnya vagy terméketlen területek, valamint meredek lejtők borítására is), akkor a bokrot vissza kell metszeni. Ha sikerül, akkor úgy, mintha egy kis törzs és korona lenne. Ezzel könnyebb hozzáférést biztosítunk a növényhez, ami a termés betakarításakor kifizetődő. A metszés célja az ágak megújítása és a rendszeres, bőséges termés elérése is.

Április végétől októberig az időjárás függvényében öntözzük a kínai fekete szedret. Általában azonban elegendő havonta egyszer öntözni.

Nyáron a kínai fekete szeder bőségesen virágzik. A kék virágok, majd a termések körülbelül 2–3 évvel az ültetés után jelennek meg. A terméseket tea, olajok készítéséhez használhatjuk, vagy egyszerűen közvetlenül fogyaszthatjuk. Ezekre a célokra száríthatjuk is őket. Szárításkor a terméseket egymástól elválasztva terítjük szét, és amíg nem száradnak meg, nem nyúlunk hozzájuk. Ugyanis ez a nyomásukhoz vezethet, ami nem kívánatos.

A kustovnica termései az egyik legegészségesebb gyümölcsök közé tartoznak, ezért kár lenne nem kipróbálni ennek a gyógynövénynek a termesztését (ami egyébként sem bonyolult).
A kustovnica magjai egyáltalán nem drágák, sőt, úgy véljük, hogy a kustovnica termesztésével sokat nyerhet a kertjében…