Mit kell tenni februárban a kertben?

Eljött a február – talán otthon már elvetettétek néhány zöldségmagot, és izgatottan várjátok az első napsugarakat? Tanácsot adunk, mit kell most elvégezni a kertben és a virágágyásokban, hogy teljesen felkészüljetek a tavaszi szezonra.

Ha ősszel nem sikerült összeszedni az összes levelet a gyümölcsfák alól, február végéig még befejezhetik a munkát. Ezzel megakadályozzák a gombás betegségek, a rozsda és a kérgesedés terjedését.

Ha tavasszal fák és cserjék ültetésére készül, már februárban kiáshatja a gödröket, hogy azok jól kiszellőzhessenek.

Ha van komposztja, jót tesz neki, ha átkeveri.

Fagymentes időben február végén, amikor a fűszálak még nem merevedtek meg, jót tesza gyepnek, ha a lehullott füvet és a mohát felkaparjuk.

Ha a rózsák fekete levélfoltosságtól szenvedtek, szórjunk a bokrok alá kálium-szulfátot 35 g/méter mennyiségben.

Ha káposztaféléket termesztünk, a számukra kijelölt ágyást égetett mészzel szórjuk be, amely megelőző hatással bír a gyökérdaganatok ellen. A rügyek duzzadása idején gombaölő szerrel kezeljük a barack- és nektarinfákat a levélgörbülés ellen. Javítsuk meg a kúszónövények rácsait, mielőtt azok elkezdik körbefonni őket. Távolítsuk el a mohát és a zuzmókat a gyümölcsfák törzséről, és kenjük be őket gyenge mészoldattal a repedések megelőzése érdekében.

Február második hetében az ablakpárkányon lévő tálakba vetjük a brokkolit, a korai salátát, a zellert,a padlizsánt és a paprikát, esetleg a paradicsomot, a káposztaféléket,a hagymát és a petrezselymeta korai betakarításhoz. A salátának elegendő a 10–15°C-os hőmérséklet, a paprika, a paradicsom és a padlizsán csírázásához viszont legalább 20°C szükséges.

Már előnevelhetjük a lángvirágokat,a hegyesvirágokat és a dosnákat is;a lobéliák és a petúniák esetében ez az utolsó határidő. A tálkákat helyezzük a lehető legfényesebb helyre – ideális a déli vagy keleti tájolású ablak, esetleg egy fotoszintetikus fénycső. Az ideális mikroklímát palántanevelő, fólia vagy áttetsző műanyag biztosítja.
A csírázást felgyorsíthatjuk, ha a magokat langyos vízben vagy gyógynövényes áztatólében (antiseptikus kamillából, erősítő hajlábfűből stb.) áztatjuk. A salátának pár óra is elég, a paradicsom és a paprika pedig akár egy-két napot is kibír.

A januárban elvetett palántákat átültetjük. Ha fűtött üvegházunk van, salátát,karalábét és salátauborkát ültetünk; a fűtetlen üvegházba vagy a meleg palántanevelőbe fokozatosan vetjüka retekeket és más hidegtűrő zöldségeket.

Ha nincs erős fagy, megmetszjük a ribizlibokrokat.

A kihajtani kezdőfuksziákat kétharmadukra visszavágjuk. Az érett komposzttal dúsított új táptalajba átültethetjük a telet átvészelő muskátlikat, és világos helyre tehetjük őket. Február végén a palántáságyakat fekete fóliávalvagy fedőlapokkal letakarhatjuk, hogy a talaj felmelegedjen. A korai, februári csírázáshoz és a korai betakarításhoz válasszunk korai burgonyafajtákat.

Ellenőrizzük a magok csírázóképességét, ha az otthoni készletekben egy évnél régebbi magokat találtunk. Elég, ha egy nedves papírral bélelt tálkába vetjük őket, és üveggel vagy fóliával letakarjuk, hogy ne száradjanak ki. Ha két-három hét alatt a magok legalább 80%-a kicsírázik, érdemes tovább dolgozni a magokkal. Ha 50%-uk csírázik ki, azokat is felhasználhatja, és sűrűbben elvetheti, de az eredmény nem garantált.