A retek termesztése egész évben lehetséges

A retek egy népszerű és egészséges tavaszi zöldség. Sok C-vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, elsősorban ként, vasat, magnéziumot és kalciumot. Jellegzetes fűszeres, sőt csípős ízüket a gumókban található mustárolaj adja. Leggyakrabban frissen fogyasztják, de befőzni is lehet.

A retek növekedési ideje nagyon rövid. Viszonylag jól tűri a hideget, de a késő tavaszi fagyok károsíthatják. A talajnak humuszosnak és tápanyagokban gazdagnak kell lennie. A sikeres termesztéshez fontos, hogy a növekedés teljes ideje alatt elegendő nedvesség álljon rendelkezésre. Vízhiány eseténa gumók hosszúkásak, puhák és kellemetlen, csípős ízűek lesznek. A retek hosszú nappalú növény, vagyis a hosszú nyári napok hatására virágzásba kezd.

A korai fajtákat már februárban el lehet vetni meleg ágyásba. Így már március második felében betakaríthatjuk őket. Hideg ágyásba március közepén vetjük el őket. A szabad talajba, ágyásokba márciusától június közepéig vetjük a magokat, ritkán, 10–15 cm-re egymástól elhelyezett sorokba. Augusztus közepétől szeptember közepéig vetjük az őszi termesztéshez szánt magokat. Nyáron nem vetünk retekeket, bár néha nedvesebb, félárnyékos és gyakrabban öntözött helyen jól fejlődhetnek, és késve is virágozhatnak.

A retekeket folyamatosan, ahogy megnőnek, szedjük. A túlnőtt retekek kiszáradnak, megpuhulnak, vagy éppen ellenkezőleg, fásak lesznek. Célszerű a retekeket fokozatosan, hetente vagy kéthetente vetni.

Fajták:

Sora– gyorsan növekvő fajta, tavaszi és őszi vetésre egyaránt alkalmas. A vörös gyümölcsök nagyok és egyben nagyon ízletesek, szilárd húsúak és szép, kerek alakúak.
Ria– nagyon korai fajta, amely alkalmas hajtatásra. A gyümölcsök vörösek, gömbölyűek, fehér színű, sima húsúak.
Viola– egész évben szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A növény gömbölyű gumókat hoz, amelyek lilás színűre válnak; ellenáll a virágzásnak, a repedésnek és a hús gombásodásának.
Zlata– egy félkorai fajta, amelyet tavasztól őszig szabadföldi termesztésre alkalmas. Sárga héja és fehér húsa van, nagyon lédús, íze kissé csípős. A gumókat frissen fogyasztják salátákban vagy kenhetőkrémekben, a leveleket főzve spenótként lehet felhasználni.
Duo– nagyon korai fajta, vörös-fehér, gömbölyű gumójával, amely ellenáll a kiszáradásnak. Fólia alatt és szabad talajban egyaránt termeszthető.
Granát – ez a fajta alkalmas üvegházi előtermesztésre és korai szabadföldi termesztésre is. A termések nagyok, gömbölyűek, karminvörösek.
Helios – kevésbé elterjedt fajta, amelynek sárga vagy sárgásbarna gumói kiváló vajszerű ízűek, és ellenállnak a kiszáradásnak.
Ilka – korai vagy félkorai fajta. A termések élénkpirosak, kerekek, ellenállnak a kiszáradásnak és a repedésnek, ezért késő tavasszal is termeszthetők nyári betakarításra. Jellegzetessége, hogy gumói a talajfelszín felett egyharmadától a feléig kiállnak.
Máslová obří– késői, dús lombozatú fajta, karminvörös gumókkal, vajszerű ízzel. Szabad talajban való termesztésre alkalmas.
Rampouch– korai fajta, fehér, orsószerűen hengeres gumókkal. Húsa jégfehér, omlós, ellenáll a kiszáradásnak. Alkalmas előtermesztésre és szabad talajban történő termesztésre is.
Saxa– egy nagyon korai fajta, lapos, gömbölyű, ragyogóan vörös gumókkal, vajszerű ízzel. Elegendő nedvességre van szüksége, és kora tavasszal ágyásokban, humuszos és könnyebb talajban kell termeszteni.
Slavia – félig piros, félig fehér retekfajta. A gumók enyhén hosszúkásak, ropogósak és nagyon ízletesek.
Věra – élénkpiros, gömbölyű gumóval rendelkező fajta. A fajta alkalmas tavaszi szabadföldi termesztésre, ellenáll a kihajtásnak és a kiszáradásnak.