Elvetjük és termesztjük: hagymát magról

Korábbana hagymát kizárólag magról termesztették, az ültetőhagyma-ültetés pedig az elmúlt évtizedek sajátossága. Próbáljon ki egy hagymafajtát termeszteni – ez ugyan több munkával jár és hosszabb időt vesz igénybe, de a végeredmény lényegesen jobb lesz. A magról termeszthető hagymafajták választéka olyan hagymákat tartalmaz, amelyek nemcsak színük, hanem alakjuk és ízük tekintetében is nagyon vonzóak, és mindenképpen szélesebb körű, mint a palánták esetében. A magról nevelthagyma életerős, tartós és lényegesen hosszabb ideig tárolható, mint a palántából nevelt hagyma. 

A hagymamagokat március első felében (az időjárástól függően)vetjük el, 25–30 cm-re egymástól elhelyezett sorokba, 2–3 cm mélyre. A kihajtott palántákat 8–10 cm-es távolságra ritkítjuk, hogy ne versengjenek egymással.A hagymanapfényt és meleg, inkább szárazabb, homokosabb, humuszban gazdag talajt igényel. A nehéz, agyagos, savas és hideg talajok nem alkalmasak a termesztésére, ésa hagyma ezekben hajlamos a betegségekre. Nem szereti a magasabb fekvésű területeket és a nedvesebb éghajlatot sem.
A hagymának elegendő foszfort és káliumot kell biztosítanunk, viszont nem bírja a nitrogén- és klórtöbbletet. Erre figyelni kell a trágyázás során. A talajban lévő nitrogénfelesleg lassítja az érés folyamatát, és a tárolt hagyma nem marad meg sokáig. Száraz időszakban öntöznünk kell, rendszeres gyomlálásra és kapálásra van szüksége, hogy a talaj jól levegőzött legyen. 

Figyeljünk a megfelelő betakarítási időszakra– a túlérett hagymáknál gyakrabban fordulnak elő betegségek, a korán betakarított hagymák pedig rosszul tárolhatók. A hagymát akkor szüreteljük, amikor a levelek egyharmada vagy fele lehajlik (általában július végén). A hagymát kihúzzuk, és az ágyáson hagyjuk megszáradni; néhány nap múlva kötegekbe kötjük, és felakasztva hagyjuk kiszáradni. Amikora hagyma megszáradt, hűvös és száraz helyen,0–2 ºC hőmérsékleten tároljuk.

A hagymamagok széles választékából ajánlhatjuk például a Karmen fajtát . Ez egy félkorai hagymafajta, amelyet lapos, gömbölyű alakja, élénkpiros héja és kellemesen pikáns íze jellemez; a hús fehér, piros szegélyekkel.
A Zebrunehagyma hasonlítmind a közönséges hagymára, mind a mogyoróhagymára, de attól nagyobb termései és jellegzetesen hosszúkás alakja különbözteti meg. Íze édes, ugyanakkor jelentősen csípős.
A Globohagymanagyon termékeny fajta, amelyet nagy, akár 750 g-os (vagy annál is nagyobb) gyümölcsök jellemeznek; héja világosbarna színű. Húsa fehér, íze finom és enyhén édeskés.
A Zittauerhagymafélkésői fajta, a hagymák gömbölyűek, súlyuk körülbelül 80 g, héjuk sárgásbarna és vékony.
Az Amfora F1hagyma egyhibrid, késői fajtája, a hagymák gömbölyűek, barna héjúak és súlyuk körülbelül 170 g, kiválóan tárolható.
A Lisabonhagyma fehér, csomós hagyma, amelyet korai betakarításra és közvetlen fogyasztásra szánnak; a hagymák kicsik és laposak, gyorsan nőnek és nagyon ízletesek. Már februárban el lehet vetni, az első termés június elején várható. BIO minőségű. 

A hagymát a népi gyógyászatban is nagyra értékelik, ahol elsősorban antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása miatt használják.